Hogy Júliára Talála Így Köszöne Neki | Balassi – Hogy Júliára Talála Így Köszöne Néki, Célia-Versek, Kiben Az Kesergő Céliárul Ír - Irodalom Kidolgozott Érettségi Tétel | Érettségi.Com
- Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés)
- Műfaja
- Hogy júliára talála így köszöne niki de saint phalle
- Hangneme
- Hogy júliára talála így köszöne niki lauda
Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem? Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jóillatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, Élj sokáig, szép Júliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, Örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, Kin ő csak elmosolyodék.
Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki (elemzés)
Az "öccsét" (esetleg lányrokonát) "szépen sirató" Célia megjelenítő ábrázolását Balassi már az önállósult képek kifejezőerejére és szépségére bízza. A hasonlatok mennyiségileg is a versszöveg nagyobb részét teszik ki: egy- egy strófa kétharmadát foglalják el és a költő nem kommentálja őket, nem fűz hozzájuk megjegyzést. A letisztult, leegyszerűsített verskompozícióban a szimmetria reneszánsz törvényszerűsége érvényesül: az első és a harmadik versszak részletesen kibontott hasonlatai (a fiát elvesztő fülemile, a félben metszett liliom) főként Célia keserű fájdalmát érzékeltetik, a közbezárt második szakasz hasonlata (a rózsát tisztára mosó, pirosát kiterjesztő harmat) viszont elsősorban a bánatában, könnyei záporában még vonzóbbá váló asszony harmatos szépségében való költői gyönyörködést fejezi ki. A harmadik versszak szerkezete az előző kettőhöz viszonyítva megváltozik: Célia szépsége megrendültségét itt több hasonlat fejezi ki úgy, hogy körbeölelik a hasonlítotatt. A verset záró kép (a tavasz harmatja) visszautal a második strófára, s így a költemény végső kicsengésében nem annyira a szeretett nő kétségbeesésére, sokkal inkább a sírásban felfrissülő, megújuló szépségére esik a hangsúly.
Műfaja
Ilyen szinonima például a 2. és a 3. versszak első 3-3 sora vagy a következő fokozásos halmozás: "Én szivem, lelkem, szerelmem ". rokonértelműség: a rokon értelmű szavak használata; a rokon értelmű szavak (szinonimák) hangalakja eltér ugyan egymástól, jelentésük azonban hasonló, de köztük jelentős hangulati-érzelmi különbség lehet. Pl. ó, öreg, vén, agg, élemedet, ósdi, antik. Illés György: Ne légy ily kegyetlen!, Göncöl Kiadó, Bp., 1989 (In: Illés György: Szerelmek könyve) Nemeskürty István: Balassi Anna-verseinek időrendje, 1978 (In:)
Hogy júliára talála így köszöne niki de saint phalle
A bókoló üdvözlés metaforák halmozásával folytatódik, a színes, szép szavak a szeretett nő lelki, testi szépségét dicsérik. A költői képek gazdag pompája egy, új értékrendet képvisel: a szépség, a szerelem örök értékét az életben, a kegyetlen világban. A változatos metafora-özön fokozással zárul (szivem, lelkem, szerelmem, fejedelmem), mintegy jelezve, hogy a megfogalmazhatatlan érzelem kifejezésére nincs már több szó a nyelvben. Váratlan a költemény záróképe az áradó vallomás után: a bókok sorozata nem hódította meg, nem bódította el Júliát, s hiába hajt térdet, fejet a szerelmes lovag, a meghódítandó kedves csak hidegen, elutasítóan "elmosolyodék". A lovagi szerelmi líra tipikus helyzetképe az utolsó jelenet, de a sorokban ott rejlik a költő reménytelenségének bizonyossága is: tudja, érzi, hogy a szivárványos szép szavak Losonczy Anna szívét többé már nem hajlítják vissza hozzá. A költeményben a bókok sorozatát nyelvileg rokon értelmű mondatok, szókapcsolatok, szavak (szinonimák) halmozása közvetíti.
Ezekből a versekből hiányoznak a nagy indulatok, érzelmi háborgások. A lírai mondanivaló szűkülésével párhuzamosan a versek terjedelme is csökken: a ciklus darabjainak többsége három Balassi-strófából áll. A Célia-versek színesebbek, kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei. A versek nem a viszonzatlan szerelemről, hanem a mély érzelmeken alapuló viszonzott szerelmen alapulnak. A Célia-versek másik "színesebbek", kimunkáltabbak, mint korábbi szerzeményei; a stílus szemléletesebb, elevenebb; a rímalkotás is tökéletesebb, virtuózabb: a kezdetlegesebb ragrímek egyre ritkábbak Ehhez a szerelemhez nem kapcsolódott annyi lángolás, gyötrelem, annyi küzdelem és várakozó reménykedés. A ciklus darabjainak többsége három Balassi strófából áll. A célia-versek kimunkáltabbak mint korábbi szerzeményei. A kései versekben a kifinomult műgond, játékos könnyedség az érzéki hatásokra való törekvés az uralkodó. Kiben az kesergő Céliárul ír Az egyik legszebb Célia- vers egy háromstrófás kis műremek: kiben az kesergű Céliárul ír.
Hangneme
Befejezés A Júlia-verseket európai szintű lírának tekinthetjük: Balassi számára a költészet nem csupán főúri kedvtelés (a főurak akkortájt hobbiból verselgettek), és nem pusztán a nők meghódításának eszköze, hanem igazi mesterség, hivatás. Az ő versei ugyanúgy feltárják a korabeli magyar nyelv szépségeit, mint kortársai tárták fel az olasz, a francia vagy a német nyelvét (ekkoriban már a nemzeti nyelvű költészet divatozott). Ez nagy teljesítmény amellett a rendezetlen életmód mellett, amit Balassi élt: zaklatott és zűrös élete dacára – vagy talán épp amiatt, kalandvágyó, szenvedélyes, reneszánsz típusú személyisége folytán – ő lett a kor magyar líráját összegző költő.
Hogy Júliára talála így köszöne néki… Az egész vers elragadott ujjongó bókok halmaza, mely túlzással indul: "Ez világ sem kell már nékem…" Boldog felkiáltás, üdvözlés. Júlia nélkül értéktelen, értelmetlen a világ. Metaforák sorozatával dicsőíti Júliát. Az imádott hölgy tulajdonságai nem derülnek ki, csak a költő érzelmei. A köszöntéssel nem áll arányban a válasz. Bókok halmozásán keresztül (szívem, lelkem, szerelmem) jut el az 5. versszakig, melyben vallomást tesz: " Csak téged óhajt lelkem" Az utolsó versszakban látszik a szerelmesek közötti végtelen távolság. A megközelíthetetlen Júlia képével zárul a vers, mivel Júlia csak elmosolyodik Balassin, ki térdet és fejet hajt előtte, nem viszonozza szerelmét. A középkor udvarlóköltészetének elemei a versben: nemes, udvari ember világa: palotának, fejedelemnek nevezi a költő Júliát virág metaforákkal nevezi meg: viola (fiatalság), rózsa (szerelem) ütemhangsúlyos verstechnika: hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása alkotják a ritmust, kétütemû nyolcasok (ütemosztás 4/4), pattogó, élénk ritmus felsorolások, fokozások, ellentétek (nap – szemöldök feketesége) alliterációk (élj, élj életem…) Három Júlia-vers A legtöbb udvarló vers nem életrajzi ihletésű hanem tudós poézis.
Hogy júliára talála így köszöne niki lauda
A vers nem tragikus, hanem boldog, önfeledt szerelmet mutat be, ugyanakkor a végén ez az elutasító válasz az egész szenvedélyes szerelmi vallomást ironikussá teszi. Az ironikus értelmezés létjogosultságát az is bizonyítja, hogy a spontán helyzetben történő, szenvedélyes vallomást a költő egy formailag tökéletesen fegyelmezett, feszes szerkezetbe helyezi bele, kötött ritmus-és rímszerkezettel, amelyet szinte szétfeszít az elragadtatott hangulat, a vallomás szenvedélyessége. Tehát a vers kompozíciója a reneszánsz versekre jellemző harmóniát, finom szimmetriát mutatja, miközben az érzelmi intenzitása nagyon erőteljes, így a forma és a tartalom ellentétbe kerül egymással. Mivel az imádott hölgy visszautasítja az epekedő lovagot, a vers mondanivalója lényegében az elérhetetlen boldogság utáni vágyakozás. A vers legfőbb sajátossága, hogy a szerelmes férfi izzó vágyakozása beteljesületlen marad – ami jellegzetes vonása Balassi lírájának. Bizonyára maga Balassi is tudta, hogy hiába a szép versek és a szép szavak, Losonczy Anna szívét már nem hódíthatja vissza.
- Hogy júliára talála így köszöne neki műfaja
- 3/4 golyóscsap top
- Curtis lehetne újra február
- Terminator 6 sötét végzet series
- Printables for Kids | Tevékenységek gyerekeknek, Iskolai előkészítő nyomtatható anyagok, Húsvét
- Római birodalom lap - Megbízható válaszok profiktól
- Hogy júliára talála így köszöne neki vers
- 4 csillagos hotelek itt: Marmaris
- Szigetcsép eladó ház
Hirdetés Jöjjön Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki verse. Ez világ sem kell már nekem Nálad nélkül, szép szerelmem, Ki állasz most énmellettem, Egészséggel, édes lelkem? Én bús szívem vidámsága, Lelkem édes kévánsága, Te vagy minden boldogsága, Véled isten áldomása. Én drágalátos palotám, Jóillatú piros rózsám, Gyönyerő szép kis violám, Élj sokáig, szép Júliám! Feltámada napom fénye, Szemüldek fekete széne, Két szemem világos fénye, Élj, élj életem reménye! Szerelmedben meggyúlt szívem Csak tégedet óhajt lelkem, Én szívem, lelkem, szerelmem, Idvez légy, én fejedelmem! Júliámra hogy találék, Örömemben így köszönék, Térdet-fejet neki hajték, Kin ő csak elmosolyodék. Köszönjük elolvastad Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki versét. Mi a véleményed Balassi Bálint: Hogy Júliára talála, így köszöne neki írásáról? Írd meg kommentbe!
Az utolsó strófa egyébként legalább háromféle gondolatot összegez és zár le – méghozzá azokat a gondolatokat, amelyek a vers egész szövegét felépítik (bravúros szerkesztés ez! ) egyrészt lezárja a miniatűr epikai folyamatot (cselekményt) a szerelmes férfi bókoló szavaival és mozdulataival, valamint a hölgy – kizárólag testbeszéddel kifejezett – válaszával. lezárja a vers érzelmi-hangulati légkörét, amelyet az öröm, a lelkesültség jellemzett – a hölgy elutasító válasza után az örömteli hangulat nem maradhat meg. lezárja Júlia jellemzését. A mosoly ( elmosolyodék) a szeretett nő legfőbb személyiségjegye lehet – többet nem is nagyon tudunk meg róla, se testi, se lelki valójáról, csak fekete szemöldökéről és vidámságáról értesülünk. Figyeljük meg azt is, hogy az utolsó versszakban a költő más igeidőt használ! Eddig végig jelen idejű igéket láttunk, de a zárlatban hirtelen múlt időre vált át, méghozzá a régi magyar nyelvben még használt elbeszélő múltra ( találék, köszönék, hajték). Mi lehet ennek az oka?
